2. rész: A legjobb születésnapi ajándék és a találkozás

/Hope/

Végre befejeztük az Ustreamot.
-Soha többé nem fogok rátok hallgatni.-szidtam a barátnőimet mire ők csak a szemüket forgatták.
-Valld be, hogy élvezted.-forgatta meg ismét a szemét Lili.
-Nem arról beszélek, hogy nem élveztem hanem arról, hogy tudjátok, hogy mennyire lámpalázas vagyok.-mondtam durcázva.
-De csak harmincan láttak.-jegyezte meg Lora.
-Nekem az is éppen elég.-mondtam majd még egy kicsit beszéltünk, de hamar meguntuk és így bekapcsoltuk a tévét. A One Direction-ről és a Big Time Rush-ról volt szó. Gondoltam. Igaz már 5 óra hírek meg négykor voltak.
"A híres Big Time Rush és One Direction végre egy színpadon mutatkozik. A lányok többsége már nagyon várja a közös koncertet. Sőt a fiúk azt is mondták lehet, hogy turnéra is elmennek együtt, de ez még nem biztos. Egy azonban biztos. A fiúk nagyon várják már a közös munkát. Kendall a BTR front embere azt nyilatkozta, hogy az 1D-vel már a közös munka előtt jóban voltak. Hozzátette még hogy a kedvenc 1D fiúja Harry. Szerintem ezzel a Directioner-ek többsége így van. De azok se csüggedjenek akik Rusherek. Harry az 1D-ből azt nyilatkozta, hogy imád a BTR-rel együtt működni. Mint Kendall-től tőle is megkérdeztük, hogy melyik BTR srác a kedvence. Harry azt mondta, hogy mindegyik BTR srácot bírja, de ha mindenféleképpen választania kéne akkor Logan. Ezzel szerintem a Rusher-ek többsége így van. A koncert öt nap múlva lesz."
-Veszünk jegyet?-kérdezte Amelia.
-Öt nap múlva segítenetek kell kibontani az ajándékokat.-mondtam.
-Az még ráér. Négy nap múlva megvesszük a jegyeket.-döntötte el Lili. Bólintottunk majd úgy nyolcig beszélgettünk. Elalvás előtt gondolkodóba estem. El sem hittem, hogy harminc fő előtt énekeltem. Reggel gyorsan lezuhanyoztam, hajat mostam és megmostam a fogamat is. Lementem. A lányok már nagyban díszítették a házat a holnapi bulira.
-Azt hittem együtt díszítjük fel a házat.-jegyeztem meg.
-Neked lesz szülinapod úgyhogy írd meg a meghívókat.-adott a kezembe egy csomó meghívót Lora. Meghívtam szinte az egész sulit. A szüleimhez átmentem.
-Szia kicsim.-ölelt meg anya.
-Szia anya. Holnap szülinapi bulit tartok. Szeretném ha átjönnétek.-adtam oda anyának a két meghívót.
-Még szép, hogy ott leszünk.-ölelt meg újra anya. A szüleimnél ebédeltem. Mire hazaértem a lányok már szépen feldíszítették a házat kívül-belül.

Reggel amint felkeltem, felöltöztem. A nap hátralevő részében beszélgettünk, tévéztünk vagy pedig Twittereztünk ahol rengeteg pozitív visszajelzést kaptam az osztálytársaimtól, hogy már alig várják a nyolc órát. Öt órakor mi is elkezdtünk készülődni. Nyolc órakor megérkeztek az első vendégek. Éjfélkor már mindenki elment. Másnap gyorsan kibontottuk az ajándékokat. Jött két csomagom is. Az egyiket a nagyi küldhette. A másikat meg fogalmam sincs, hogy ki vagy, hogy kik. Kibontottam a nagyi csomagját (a nagyi Los Angelesben lakik és gazdag). A csomagban nyolc ruha volt a BTR és az 1D képével. A lányok mindig is szerettek volna ilyen ruhát. A nagyi ezt írta:

"Kedves Hope,

Sajnálom, hogy nem lehetek ott életed egyik legjobb pillanatában amikor 18 éves lehetsz. De azt szeretném ha tudnád, szeretlek. A ruhákat meg add oda a barátnőidnek. Ha belenézel a szatyorba ami még a csomagban van, találsz magadnak is valamit. Boldog Születésnapot drága kis unokám!

Aláírás: Szerető nagymamád."

Miután felolvastam a lányoknak könny lábadt a szemembe. A nagyit mindennél jobban szerettem. Jobban mint a szüleimet. Belenéztem a szatyorba és egy gyönyörű ruha lapult benne.

Kinyitottam a másik csomagot amiben egy CD és egy boríték lapult. Kivettem a CD-t.

-Nézzük meg.-sürgetett Amelia. A CD-t betettem a CD lejátszóba majd elindítottam. A képernyőn kilenc srác jelent meg. Egyből tátva maradt a szám. A BTR és az 1D fiúk néztek vissza ránk.

-Szia Hope. Reméljük most meglepődtél.-mosolygott a kamerába Harry majd Kendall folytatta.

-Azért készítettük ezt a videót, mert néztük az Unstream-ot amit a barátnőiddel csináltál. Ha belenézel a borítékba akkor négy VIP jegyet találsz benne a közös koncertünkre.-mondta majd Louis vette át a szót.

-A koncert előtt keressetek minket a színpad mögött. Várunk titeket és reméljük, hogy eltudtok jönni.-mosolyogták el a végét. A képernyő elsötétült majd a lányok elkezdtek ugrándozni. Belenéztem a borítékba amiben valóban négy jegy volt benne, a sarkában hatalmas betűkkel a VIP felírat. Már 5 óra volt így megint bekapcsoltuk a tévét ezúttal a Nickelodeon-ra. 5 óra 10 perckor elkezdődött a BTR. Fél hatkor átsétáltunk a szüleimhez ahol a lányok szülei is ott voltak. Az apák épp a tévében nézték a foci meccset az anyák pedig a konyhában voltak. Mindenki ölelkezett a szüleivel és a nem szüleivel. Ott vacsiztunk. A vacsi után felvetettük az "ötletet".

-Anya, mit szólnál ha Los Angeles-be mennék?-kérdeztem óvatosan.

-Milyen buta kérdés ez. Mindig oda akartál menni, nem? Természetesen most már elmehetnél.-ölelt meg anya. A többi anyát is megkérdeztük és ugyanazt mondták mint az én anyám.

-Ennek örülök, mert szeretnénk Los Angeles-be menni a nyárra. Lesz ott holnapután egy BTR és 1D koncert.-mondtam.

-És miből akarjátok kifizetni a koncertjegyet?-kérdezte Lili anyukája. Ekkor mindent elmondtunk az Unstream-tól kezdve a CD-ig. Hosszú győzködés után az összes szülő belement. Másnap magamra kaptam a ruhát amit a nagyitól kaptam. A szüleink kivittek minket a reptérre. A gépen felhívtam a nagyit.

-Szia nagyi.-köszöntem bele a telefonba.

-Szia Hope. Hogy tetszett a ruha?-kérdezte.

-Jaj imádom. A lányok meg azóta hálálkodnak a ruhákért. De nem ezért hívtalak. Los Angelesbe utazunk a nyárra a lányokkal csak nincs hova mennünk. Nem mehetnénk hozzád?-kérdeztem.

-Persze, hogy jöhettek.-mondta majd letettük a telefont. Elújságoltam a lányoknak, hogy most már van hova mennünk. Leszállt a gép. Fogtunk egy taxit ami egészen a nagyi gyönyörű házához vitt minket.

-Sziasztok lányok. Látom eltaláltam a méretedet.-nézett végig rajtam a nagyi.

-Igen és imádom.-öleltem meg magamat, hogy ezzel tudassam mennyire szeretem a ruhámat. Másnap a lányok keltettek.

-Ébresztő. Már egy óra.-kiabáltak a fülembe. Kipattant a szemem. Gyorsan felvettem a koncertre szánt ruhát majd végig néztem a lányokon akik a nagyitól kapott ruhákban voltak. Megcsináltuk egymás haját és sminkjét majd megkértük a nagyit, hogy vigyen el minket. Aggódott értünk, hogy, hogy fogunk hazajutni, de megnyugtattuk, hogy tudjuk az utat és majd megkérjük a srácokat, hogy kísérjenek el minket. Kiszálltunk a nagyi BMW-jéből és elindultunk a bejárat felé.

-Ácsi, meg kell várni a koncert kezdetét.-állított meg minket a nagydarab biztonsági őr. Felmutattuk a jegyeket majd bocsánatot kérve beengedett minket. Az öltöző előtt megálltunk. Éppen a kilincsre tettem a kezem, de nem mertem lenyomni.

-Hihetetlen, hogy nem merem lenyomni.-mondtam, de a lányok megtették helyettem. Lili lenyomta a kilincset, Amelia meg belökött az ajtón. Szó szerint beestem. Még szerencse, hogy két erős kéz megfogott mielőtt pofára estem volna.

-Jól vagy?-kérdezte a kezek tulajdonosa.

-Persze.-dünnyögtem. Feltápászkodtam és megláttam azt az illetőt aki elkapott. Belenéztem a barna szemeibe amitől lányok ezrei el tudnak olvadni köztük én is. El sem hiszem, hogy Zayn Malik kapott el. A pillanatot halk puffanás zavarta meg. Hátrafordultam és a lányok a földön feküdtek ájultan. Leguggoltam melléjük és gyengéden pofozni kezdtem őket.

-Jól vannak?-kérdezték a srácok.

-Persze csak azért ájultak el, mert odavannak értetek.-mosolyogtam.

-És, hogy akarod őket felébreszteni?-kérdezte Harry.

-Bízzátok rám. Viszont bújjatok el, hogy megtudjam nekik magyarázni, hogy legközelebb ne ájuljanak el.-feleltem. A srácok elbújtak majd nagy nehezen sikerült felébresztenem a lányokat.

-Olyan furcsát álmodtam.-mondta Lili.

-Az nem álom volt. Tényleg itt vannak.-mondtam.

-És hol?-kérdezte Lora.

-Elbújtak. Ha megígéritek, hogy nem ájultok el akkor előjönnek.-mondtam.

-Oké megígérjük.-nyöszörgött Amelia.

-Remek. Srácok előjöhettek.-mondtam mire az említettek előjöttek. Láttam Lilin, hogy már megint az ájulás kerülgeti. Harry segített Lilinek, Louis Lorának, James meg Ameliának feltápászkodni. Szóltak a srácoknak, hogy 5 perc van kezdésik így menniük kellett. Mi követtük őket. A koncert végén hátra jöttek. Elbeszélgettünk majd a srácok hazavittek minket. Halkan bementünk a lányokkal, hogy a nagyit ne ébresszük fel.