1. rész: Kezdetek

Sziasztok. Az én nevem Hope és Minnesotában élek. Nem szeretek itt lakni, mert itt hideg van. Most biztos azt kérdezitek, hogy akkor miért nem költözök melegebb helyre mondjuk Londonba vagy Los Angeles-be. Hát azért, mert minden ide köt. A barátaim, a családom. Egyszóval minden. A legjobb barátnőimmel lakok együtt a szüleimhez közel. Lili, Amelia és Loraya. 17 éves vagyok, de nemsokára 18. Azaz egy hét múlva. Mindenki azt mondja, hogy alig várja a tizenhatodik születésnapját. Hát én pont, hogy a tizennyolcadikat várom. A barátnőim közül én vagyok a legfiatalabb. A szülinapom előtt két nappal a lányokkal úgy döntöttünk, hogy csinálunk egy Ustreamot (bár én ellenkeztem).
-Helló mindenki. Én Lili vagyok. Ők Amelia, Lora és Hope aki holnapután lesz 18 éves.-kezdte Lili majd Lora átvette a szót.
-Hope nagyon jól tud énekelni. Akarjátok hallani?-kérdezte a harminc fős nézettségünktől. Lefagytam. Én nagyon lámpalázas vagyok. A bulikat szeretem, de a közönség előtt fellépést nem. Ezért irigyeltem a híreseket. Annyi ember előtt fellépni. A példaképeim a One Directon és a Big Time Rush akikért a lányok odavannak. Én csak irigyelem őket. Az viszont igaz, hogy szeretem a zenéjüket. Mindennap az egyik együttes tuti, hogy szerepel a tévében.
-Lányok, én nem énekelek.-suttogtam oda a lányoknak, de őket nem érdekelte semmi. Sorra olvasták a kéréseket, hogy mit énekeljek. Tehát a lányok választás elé kényszerítettek. Vagy éneklek, vagy éneklek. Vagyis nem volt mit tennem énekelnem kellett. Az első szám amit énekelnem kellett volna a BTR-től az Intermission. Hát belekezdtem. De nem tudtuk, hogy valahol Los Angeles és London között olyanok is figyelnek minket akiket nem is sejtettünk.

/Zayn/

-James, add már vissza a laptopomat.-szóltam rá James-re már nem tudom hanyadszorra.
-Egy pillanat. Ó ezt nézzétek.-mondta James. A többiek felálltak és odamentek a laptopomhoz. Egyedül én ültem még mindig a fotelben. A többiek mind rám néztek. Én megforgattam a szemem és én is odamentem Jameshez. James éppen Ustreamokat nézett. Az egyiken négy lány volt és az egyik énekelte Jamesék számát.
-Most pedig a többség a One Direction I Would-ot kéri.-mondta az egyik lány majd a másik újra énekelni kezdte a mi számunkat.
-Hm, nem is olyan rossz.-jegyezte meg Kendall. James utána nézett a lánynak és kiderül, hogy Hope-nak hívják és holnapután lesz a születésnapja.
-És ez mind semmi.-folytatta James.-Minnesotában élnek mind a négyen.-mondta mivel ők is onnan jöttek. Hirtelen mindenkinek felcsillant a szem kivéve engem.
-Arra gondoltok amire én?-kérdezte Louis.
-Nem, nem arra gondolunk. Haver mégis honnan tudjuk, hogy mire gondolsz?-kérdezte nevetve.
-Azt hittem, hogy gondolatolvasók vagytok. Na mindegy mi lenne ha meglepnénk ezt a lányt?-tette fel végre a kérdést. Mindenki bólogatott kivéve én. Mindenki rám nézett és így képtelen voltam belemenni. Még megbeszéltük, hogy, hogy lepjük meg és, hogy mivel majd elkezdtük az ajándékot.